2010. július 25., vasárnap

Vasárnap



Szomjas Idő

Lelkem bugyrából fakadó
zabolátlan sóhajok,
letűnt perceimet harapják,
csak azt hagyják a mának,
vagy másnak,
mi az egymásnélküliségben hamis.
Szomjas Idő-
ellopja tőlem a holnapot,
cserepes ajakkal
felaprózza magát,
oázisát keresi.

2010.07.25.


2 megjegyzés:

Karesz írta...

Szép, mint mindig.
Üdv!

PHAEDRA írta...

Kedves Karesz!
Köszönöm.