2009. július 8., szerda

Az világon élek...

Virágének


Az világon élek,
élek szerelemnek,

az erdőben járok,
járok csendes szívvel,

rám is hajnalodott
hajnalpírnak fénye,

az szemednek tükre
fényt hoz életemre,

bontsd ki szíved láncát,
láncold szívem köré,

én szívem rózsáját,
öledbe teszem én,

az keretemben várlak,
várlak álmaimban,

édes terhed bírom,
virágvállaimra,

érted virrasztok én,
virradat kezdetén,

az világnak titka,
s titkod maradok én.


       2009.07.01.

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

Az világon élsz
hol a dallam szívekig
hatoló élet


Virág.

Pamlerva írta...

...kinyílik az élet!
Köszönöm szavaidat.

Polla írta...

Kedves Phaedra, nézz át hozzám légyszíves, szeretnélek megajándékozni!

Pamlerva írta...

Kedves Polla!
Nagyon köszönöm kedves meglepetésed, igazán megtisztelő számomra.
Ölellek:Hajnalka

Névtelen írta...

Lovamat kötöttem
szomorúfűz fához,

F.K.

Pamlerva írta...

El is tudnám dalolni:)

énvagyok írta...

Hajnalka, én már képzeltem hozzá dallamot. Rég olvastam ilyen szép, trubadúr korára emlékeztető, tökéletes verset. Öröm volt.

Pamlerva írta...

Köszönöm.Igazán megtisztelő a véleményed.Nagyon szívesen meghallgatnám a dallamot...esetleg lenne lehetőség lekottázni?

énvagyok írta...

Ó én nem tudok olyat, csak a fejemben.De majd iszom egy sört, elmegyek hozzádig és eldanolom az ablakod alatt. Na? :D

énvagyok írta...

(Gondolkodtam. Tényleg nem tudom lekottázni. De ha egyszer egy térben leszünk, eléneklem neked. )

Pamlerva írta...

Jó lesz így is...én meg illendően megköszönöm Néked.
Jó ötlet ez az egytérbekerülés.

énvagyok írta...

Hiányzott ez a vers énnekem.

Pamlerva írta...

Most már én is dalolom...Érted...és Magamért is...