Válaszút
Nagypénteki éjjel kereszt alá hív,
sós könnyeit rejtik a sötét falak.
Égvillámok jajából sejti a szív,
hogy közönyből becsukódhat egy ablak.
Beteg ez a világ, talmi élén jár,
csak hajolna le érte már valaki,
s szegődne sorsába egy reménysugár,
mielőtt az árulás megköveti.
Már nem keresem az ítélet vádját,
harag üldözhetne, gyűlölt ellenség,
mely sorsomba döfné rút kegyhatalmát
és megölne a bősz tehetetlenség.
Véled ott a hegyen kétségem enyhül
Lásd:meggyötrött lelkem Hozzád menekül.
2020.04.10.
/Forró Hajnalka/
2 megjegyzés:
Kedves Hajnalka - Csodás szonettet írtál, méltó Húsvét szentségéhez...
Köszönöm szépen !
Megjegyzés küldése