2008. november 10., hétfő

Szembeleső

Arcok

Kinek korsója
már régen eltörött,
s kit magvakkal hizlal
a sivár megkötözött,
magába szorít
Tér-idő örvényt,
és a  félholt törvényt
papírsárkányként kergeti.
Majd megvárja.
 Ott fönt.
Szembeleső arcok mögött.


3 megjegyzés:

Névtelen írta...

S ahogyan arcán feltűnik
a felismerés,
merész közönyt tör
millió szilánkra:
az a bolygó
még mindig
várja...

Virág

Pamlerva írta...

Kedves Virág!
Mindig meglepsz gyönyörű szavaiddal.
Nekem is van egy bolygóról szóló versem. Egy vörös bolygóról, amely mindig melegít.
Szeretettel: Hajnalka

szabzol írta...

Legyen inkább hiány a Hiány, mint jelmez a Jelmez.
Üdv.