2008. október 24., péntek


Veress Gerzson: A láthatatlan versek


hány vers lapul a szó- és sorközökben
hány le nem írt és ki nem nyomtatott
látszatsenkiföldjein a lapoknak
a nincs de van holdudvarként ragyog


a láthatatlan versek garmadája
mi lesz ha egyszer — rettegj! — szólni kél
s nem kell hozzájuk aláírt pöcsétes
érvényes láthatási engedély


addig is kedves tanulom a csöndjük
fejteni fenekszem rejtelmeik
s egy napon tán majd fölmondom fennhangon
a világ összes fehér verseit

4 megjegyzés:

s@só írta...

Szép megemlékezés képed, és a vers... gyönyörűséges.
Köszönöm és örvendek, hogy betértem hozzád.

PHAEDRA írta...

Kedves Sasó...
Veress Gerzson tragikus sorsú erdélyi költő, akit személyesen is ismertem.Nagyon szeretem ezt a versét.
A fotó tegnap este készült...

Köszönöm, hogy itt voltál.
Üdvözöllek:Phaedra

Névtelen írta...

Kedves Phaedra!

Nagyon szép ez a vers,
olyan igaznak érzem
Valahol, Valahogyan.
És miért ne lenne igaz?

Virág

PHAEDRA írta...

Kedves Virág!
Igazak ezek a sorok.
Láthatatlan érzéspennával
megírták Valahol, Valamikor.

Köszönöm:Phaedra