2008. augusztus 7., csütörtök

Paphnutius – Hullámtánc


Bársonyos redők,
Apró kis ráncok.
Táncotok ezer éve járjátok.
Régen elsüllyedt
antik világok felett
Ti éltek csak igazán.

Csak Ti ismeritek
Az időnek testét
Mely, mint vastag kötél
Köti össze a mélységet
A felszínnel.
Pillanatnyi jelent,
Talmi ált- és valót,
Az elfeledett múlttal.
Időtlen létezéstek
Meghatározza a generációk
Kapcsolati rendjét.


Csak Ti láttatok mindent!
Mint ősszakállú krónikás,
Súgdossátok az igazat.
A valót hullámok ráncán kódoljátok.
Redőlapon csillanó napsugár,
Testet körbeölelő szelő
Sűrű langy lég, mind üzen...
De csak kevesek értik szavatok...


1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mint ősszakállú krónikás?
Hullámaid tánca
mesébe illően
csodás...

M