2008. június 24., kedd

Gondolatom a jel



Gondolatom a jel

Utoljára egy alkonyatban láttalak, amikor megállt mellettünk az Idő,
 meghajoltak előttünk a szobrok, és szavaink megtelepedtek ajkainkon. 
Árnyékommá vált sorok között találtam meg, a választ, hogy miért jöttél e Világra. 
Álmomra figyeltél és féltettél a tegnaptól.
Én mit tettem? Csak feküdtem csendben szíveden...
Végenincs utakon "ketten"szép az emlék.



/Forró Hajnalka/

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Gyönyörű virágok nyílnak
szép gondolatjelek között,
s a sinek
a végtelenbe futnak...

M

Névtelen írta...

Ez nagyon szép Phaedrám!

Ez az utolsó bejegyzésed,azért írom ide:köszönöm,hogy eljöttél,hogy ott voltál,hogy láttalak.

miranda

Pamlerva írta...

Kedves M...
Mi egyebet adhatnak a szavak?
Csak megálltam egy pillanatra...

Köszönöm.Phaedra

Pamlerva írta...

Drága Miri...
Örök élmény...
Én köszönöm.

erdővidék írta...

-
(tudod...)

Pamlerva írta...

Tudom...