2008. április 22., kedd

Ha egyszer...



Ha egyszer visszasúgod
édes ,bolondos szavaimat,
s vágy sugallik szemeidben,
szavaim telepszenek ajkaidra,
lelked lesz a keringő énnekem.
Ha egyszer szemeiddel látom
minden egyes érintésed,
s arcommal csókolom könnyedet,
nemcsak rejtegetett ábránd ,
mentsvár leszek lelkeden.

Hol éjbe hull az igéző mámor,
ott örök nappalt hoz
egy örökké lüktető, végtelen
esztelen álom.
(ph)

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nézd - míly nyugodt
a tenger,
lásd, míly boldog
az ember,
míg lebegve száll,
mint sok madár -
nem akaszt felhő,
nincs határ...

Névtelen írta...

Egy dolgot biztosan tudok:semmit nem írsz le esztelen.:)
Ez van:itt jártam .

miranda

Pamlerva írta...

Csak száll,
messze száll,
s nem kérdi merre
viszi Sorsa,
halk varázsa
legyőzi a tág
látóhatárt.

üdv.phaedra

Pamlerva írta...

Miranda...
Ne riadj fel.Tudod jól ,hogy az álmok álmot nem adnak.

:)ZS