2008. március 13., csütörtök

Paul Gauguin:Noa Noa


A francia neoimpresszionista festő Paul Gauguin (1848-1903)Noa Noa című könyv olvasását fejeztem be az este.A noa noa illatost jelent .Ilyen a levegő Tahiti szigetén…hangulatos ,illatos.Csodálatos világot tár fel ,felfedezi a tengerbe beleillő hegy szépségét…itt talál rá arra a különleges színvilágra ,amely további művészetét befolyásolja.
A könyv végén találtam egy kedves kis verset,amelyet magamban pillanatversnek neveztem el.
…Ti lenge szellői Délnek és Keletnek,
Kik fejem felett kergetőztök és ölelkeztek,
Repüljetek mind sietve ama másik szigetre,
Hol kedvenc fája árnyékéban űlve
Meglelitek azt ,aki engem elhagyott.
Mondjátok meg neki,
Hogy láttatok zokogni…
(Dús László fordítása)



Régebb olvastam Bengt Danielson svéd útleíró könyvét:Gauguin élete Tahitin,amely egy élvezetes ,szórakoztató leírás.
Gauguin korábban is idegenszerűen hatott az európai ember(kortársak) számára.Újszerű stílusával,színtónusaival modernizált,monumentálisat alkotott .
Harsogó,merész színeket használt, néha szinte utánozhatatlanokat Éppen ez a varázslatos Gauguinnál...olyannak festett meg mindent amilyennek szerette volna, hogy legyenek. Róla szól Somerset Maugham angol író :Az ördög sarkantyúja című könyv is ,amely diákkorom egyik kedvenc olvasmánya volt.
Itt van a tavasz …de várom a nyarat…talán Gauguin színei megengednek egy ilyen nyárelőzetes hangulatot.

Nincsenek megjegyzések: