Hullámszavak
Akinek füle van a hallásra, az
hallja lelke hullámveréseit, saját belső hangját, saját szívnótáját, vére
lüktetését, teste jajongásait.
Érti és hallja a csendet, pihentető
neszezését, andalító rezzentét. Aki érti a csendet, az harmóniában van a
Mindenséggel, még akkor is, amikor néma a csend, mert érti a néma jelt, ért a
feléje kinyújtott kéz remegéséből, az ölelésből, a simogatásból, a csókból, a
mosolyból.
Aki ért a csendből, annak helyén van a
szíve…
/Forró Hajnalka/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése