2008. február 23., szombat

Tavaszcsalogató?



Nem is tudom, hogy miért nem vettem észre a hatalmas gesztenyefa ágai közé belopakodó tavaszt-csalogató fénylobogást… pedig két karommal öleltem a törzsét .Csak a hideget éreztem magam körül és elfeledtem, hogy a "Télre várni kell", de itt van a tavasz ,amely "hoz ezt meg azt ",talán a nyarat .
A nyarat, amikor a kék ég lelopja magát a földre, a rét virágszirmaiba, amelyek saját maguktól fonódnak abba a koszorúba, amelyet fejedre illesztek. Ujjaim érzik ezt a mozdulatot: koszorúfonás érted.
Hogy is felejtettem el, hogy mennyire csodálatos bámulni az egy helyben álló felhőgomolyákat… sejtjeim őrzik a friss fű illatát, amint testem tétova lustasággal megmártózik a végtelen zöld-puhaságban.
Most csak arra gondolok, hogy értem a hiányt, amely nem vesz magára arcokat, csak lelkeket.
Ez a csalogató tavaszlobbanás közelebb hozza hozzám az eget… és én szemhéjaim mögé csukom ezt a váratlan pillanatot.


2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hajnikám!Most hallottuk ,hogy mi történt veletek.Legyél erős és mi imádkozunk értetek.Minket fölszippantott a nagyvilág ,de te ott kell létezzél ,hogy legyen akihez visszatérjünk.

Osdi Helsinkiből
2008.02.23.

PHAEDRA írta...

Hihetetlen ,hogy itt vagy!!!!Az itteni emailcím müködik.
...Fais moi une place maurane...