Tavaszcsalogató
Nem is tudom, hogy miért nem vettem észre a hatalmas
gesztenyefa ágai közé belopakodó tavaszt-csalogató fénylobogást… pedig két
karommal öleltem a törzsét.Csak a hideget éreztem magam körül és
elfeledtem, hogy a "Télre várni kell", de itt van a tavasz ,amely
"hoz ezt meg azt ",talán a nyarat .
A nyarat, amikor a kék ég lelopja magát a földre, a
rét virágszirmaiba, amelyek saját maguktól fonódnak abba a koszorúba, amelyet
fejedre illesztek. Ujjaim érzik ezt a mozdulatot: koszorúfonás érted.
Hogy is felejtettem el, hogy mennyire csodálatos
bámulni az egy helyben álló felhőgomolyákat… sejtjeim őrzik a friss fű illatát,
amint testem tétova lustasággal megmártózik a végtelen zöld-puhaságban.
Most csak arra gondolok, hogy értem a hiányt, amely
nem vesz magára arcokat, csak lelkeket.
Ez a csalogató tavaszlobbanás közelebb hozza hozzám az
eget… és én szemhéjaim mögé csukom ezt a váratlan pillanatot.
2 megjegyzés:
Hajnikám!Most hallottuk ,hogy mi történt veletek.Legyél erős és mi imádkozunk értetek.Minket fölszippantott a nagyvilág ,de te ott kell létezzél ,hogy legyen akihez visszatérjünk.
Osdi Helsinkiből
2008.02.23.
Hihetetlen ,hogy itt vagy!!!!Az itteni emailcím müködik.
...Fais moi une place maurane...
Megjegyzés küldése