2008. február 20., szerda

Egy nap


Mindenben keresem a megfelelőt és arra a következtetésre jutok, hogy jobb lenne, ha egy vállrándítással elintéznék sok mindent.
Hiába sziporkázik a délelőtt, forradalmat nem csinálok és elszánt akarattal is egyenlősdit játszhatok.
Mit tehetek...kérdés nélkül is ítélek, s kérem, hogy sokaknak a kín ne zárja rövidre sorsukat.
Mértéktartást példázgatok, mindennapjaimra, s mégis ugyanott maradok abban a szövetségben, amelyben tanúnak szerződtetett a sors.
Megismertem a szándék savát, borsát s most már meggyőzhetem magam: biztonságot sulykolok fejembe. Egy érintetlen vállrándítással kellene továbblépnem...talán nem félnék, és nem néznék többé hátra...


Nincsenek megjegyzések: