...szemedben tavasz nevetése

Tavaszi románc

Dermedt földről lehullt zár,

kalodába küldte a tél nyomát,

s föld illata szelíden simogatja

a fáradt vándor haját…

Megremeg a játszi lég,

ablakomon madárcsőr koppan,

tudom, hogy lent a völgyben,

Te jössz felém titokban.

Kezedben vándorbot,

szemedben tavasz nevetése,

melléd szegődött égi titkod

magaddal hordozod.

Borzongó kéjjel összesúg

minden kis sziromkehely

s a jöttödre születő kis virág,

lenge románcillatot lehel.

Madárdal hímez, megtöri csendet,

víg a tavaszi lég: szerelmes.

Csábít e dallam, kottája kellem,

magányt űzve szívekből,

égi magasból jő elő.

Tavaszi szellő csókja,

nem lehet álmodozás,

mert életre lobbantja azt,

amit elvitt a hervadás.

Lent a völgyben,

hozzám sietsz titokban,

én meg várlak,

még mindig várlak,

hogy átölelhess lágyan,

nyugtatóan…

2010.03.21.