2009. november 14., szombat

2009.11.13.


Forró Hajnalka: Ima

Istenem!
Adj poklot és adj mennyet,
Hogy lássam milyen magas az Ég,
A Te neved éjfél csendje legyen,
Vagy hajnali tűzpiros szenvedés.
Adj rekedt sikoltást és kisimított Végtelent,
Hogy tudjam nem vétettem ellened,
Szemet adj nekem, tiszta kék szemet
Hogy lássalak és megismerjelek.
Add, hogy ne legyen álmom roncs, ha
Ég és Föld között világom megroppan körül,
Adj hitet, hogy szemtől szembe lássam
És örvény tépje minden kiáltásom.

Ha csüggedés marja ajkam és lelkem,
Ha térdem rogy, adj szavakat
És karokat hogy terhem cipeljem.
Ha osztom majd a Fényeket,
S vádolom leölt életképzetem,
Add meg a fáradt Jogot, a Suhanást
Veled…


(Kolozsvár, 2007.08.30.)

 (Az Ima című versem megjelent a Verselő Antológia 2008-ban)

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Csodálatos imád még az ember napszemüvegét is lesodorja a szeméről - párásodik...

M

PHAEDRA írta...

Kedves M!
Ilyen ez a november.Picit borús, de,hát mit is akarok...lassan télben járunk.

szabzol írta...

Szép!

samsara írta...

tetsznek a +újított oldalid.
/én is (át)írám nehány imaszerűt, az egyik mián méltatlankoda es egy Úr, ezér' nem is rakom ide közvetlen (http://sztandit.blogspot.com/2009/10/moriturorum-temporae-finales.htm)
minden jóut!
stb.