2009. május 10., vasárnap

Gyalog jött felém a Fény...



Fénygondolat


Zajtalan jött felém a Fény,
gyalog sétált elébem-
éppen úgy indult el,
mint akkor régen,
amikor jussát mérte
minden talmi érték,
s megfogant az írott titok,
hogy szó a virág, s emberi a vágy.

Gyalog jött felém a Fény,
úgy jelent meg az ég alatt,
mint egy tűnő gondolat,
mely magát orozta a „várj”-nak,
és csak annyit kért, hogy
a Lég kibetűzze,
s ritmusba szője
minden egyes hangsorát…

/Forró Hajnalka/

2009.05.10.


2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Belébotlani egy dalba,
úgy,
hogy azt
lelked is hallja.


Virág.

Pamlerva írta...

Benne tükröződve, befele is hallhatunk mindenféle hangos magyarázkodás nélkül.CSAK!