Az utazó
(Erdővidékre)
Amikor a síri csendben
Szív dobogva átvonulál,
leülél az őszi útra,
elvalál az emlékekkel.
Szerre peregő levelek,
irigy hideg könnycseppek
rengeteggé érének,
tépelődő, reszkető szél
csonka sorba esszeterele
egyenként elrendeze…
Tán maga se tudja, hogy miér’…
5 megjegyzés:
Ez gyönyörű felvétel, gratulálok.
A gondolat szabadsága,
égi madarak röpte...
M
Essze-vissza olvastam:)
Miranda
Kedves Józsi...
Gyönyörű az ősz.
Örvendek,hogy nyomot hagytál.
Üdv.Hajnalka
Kedves M...
Akár a "messzeföldi vándorok"
Köszönöm soraidat.
Szeretettel:Phaedra
Megjegyzés küldése