2008. augusztus 11., hétfő

Lapozgatok




Lapozgatok,de bámulom a napraforgót…



   Lapozgatom a könyvet. Talán varázsigéket keresek benne. Ártalmatlan keresés. Szótartalom.
Csak a szmogot mossa le a napfényről. Fáradt vagyok.
 Túlságosan felém fordultak a napraforgók. Csak befejezem a megkezdett mondatot, és aprópénzre váltom a csendet. Mióta nézem az ablakot?(Ha éjszaka lenne, őriznék egy csillagot). Most a képmezőn múlatom el a napot, mert túlságosan szembenéztek velem a napraforgók. 
Elmehetnék, de maradok. Nem én vagyok a vendég. 
Inkább téblábolok. 
Ahol ma megláttam a könnyező erdőt, ott ózondús a levegő...csak lapozgatom ezt a könyvet, 
már nem olvasom.

/Forró Hajnalka

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Miért nem olvasod hangosan azt a könyvet?
Miranda

Pamlerva írta...

Miri...
Már elolvastam.Sissit csak újraolvasni lehet.
Ölellek.

Névtelen írta...

S, kip-kop
beszól a Hold
piciny ablakodon:
Kincsem, könyeket látok,
aludj hamar -
lassan én is
halványodom...

M