2008. június 15., vasárnap

Csukatavon...

Ki gondolná mostanság, hogy „eme „kis folyónak gazdája valamikor a Halak királya volt,
aki mondáink szerint nem is élt, csak uralkodott, de félték, tisztelték, mert kegyes és nagylelkű volt, védelmezte népét, birodalmát.


Kis tavacska…csukabirodalom egy darabkája, térképen alig látszik, de víztükrében fenyők fürdenek...

Ezt a táblát most fedeztem föl,pedig évek óta járok erre...

Szikár arcú öreget félt a bérci táj,
Útnak indul-nem nógatják,
Kormosan simítják az éjszakák.
„Szerre”szólják az útszéli vándorok:
A Volt, a Lesz és Maradok.
Eltáncol felette az idő,
S szomjas reggelbe álmodja
A csillogó harmatot…

2008.05.31.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Fenyők tükre a régi tó -
fésülködnek benne -
székely kislány arra jár,
meg is fürdik benne -
öreg vándor arra jár,
gyönyörködik benne.

SZK

Pamlerva írta...

Kedves SZK:)
Ez nagyon szép lett.
Köszönöm.

erdővidék írta...

...nem is volt ott az a tábla, évek óta.
Tudod Tátáka itt e Csukás "tóban" volt olyan mint egy farkas. :^)

Pamlerva írta...

Orsinak is igaza volt:)A gyerekek egyformán látják a világot...még Tátákát is:)...nem számít,hogy időközben hány év telt el.

Üd.Phaedra