2008. április 27., vasárnap

Fák


Néha kinyújtom kezem füvek,nyírfák felé.Így köszönök nekik.Talán ettől jobban tudok szeretni...

14 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ha fát ölelek,
békém mindig
meglelem -
a fák oly kedvesek
nekem...

SZK

s@só írta...

A nyírfát távolról szeretem.
Gonosz növény,de így a Te képeden szép,ezért most, így kedvelem.
Gondot jelent, mindig szemetel.
Minden évszakban csak szemetel.
Virága nekem vastag, sárga por.
Apró röppentyűi italom habjára szállnak.
Csatornáim, háztetőim látják kárát, és kedvem borús lesz száraz, hulló ágaitól.
A nyírfát ezért nem szeretem, csak így távolról, nézve a képeden. Megidéznek orosz földeket - sztyeppeket,ott szépek, mert ott élnek, oda kellenek, nekem nem....

Pamlerva írta...

SZK...

Megöleled a fát
s félelmed
már senki nem látja.

Pamlerva írta...

sasó...

Magányosan álldogálnak errefele a nyírfák .Talán ők is érzik :másmilyenek mint örökzöld társaik.
De!Egy ilyen hatalmas nyírfaerdőben nem tudsz rideg gondolatokat "plántálni"lelkedbe.Csak azt látod,hogy ezek a fák játszani engedik a fényt,miközben ők fenségesen óvják titokban a tavirózsatavat.

erdővidék írta...

Igen, Sasó a nyírfát a balalajka gyárban szereti. Tudom, ismerem a történetét.
Én akkor kerestem juhart és nyírt amikor szittya visszacsapó íjjat akartam faragni. Kérdésemre, hogy hol találok nyírfát válaszolták, hogya balalajka gyárban. :^)
A vakvéletlen adott a kezembe egy nyírfa törzset.

A Rétyi nyír arról híres, hogy ott a szomszédokat nem bosszantja a nyírfa...üzenem Sasónak. ;^)

Pamlerva írta...

Sasó ...ez a nyírfa nem az a nyírfa:)

Vitya...Te is tudod ,hogy itt nem kell a véletlenre bízni sem a nyíl ,sem a nyírkeresést.

s@só írta...

Aranyos székelyim!
Olyan jó mikor így ketten meggyőztök, csordultig lesz a szívem veletek, tényleg...
Hajni! Tudom, ez nem az a nyír, sőt most már azt is (hála Viktoromnak), hogy nincs szomszédja, mert Rétyi...értem...nem szomszédos...nem, Rétyi... (majd csak megértelek ám egyszer Benneteket is :-DDDDDD )
És köszönöm.

Névtelen írta...

Az az öreg nyír
különös szervezet -
Imádom, ha törzs mögött
Leányt rejteget.

M

Csondpillango írta...

...a nyugalom zöldjében a csönd is hallik, lélekszárnyakkal simogatom fehér törzsét...Gyógyítóölelését testemmel-lelkemmel érzem...
Csöndpillangó

Pamlerva írta...

sasó...
Itt minden fának van szomszédja...még
Rétyen is.:)Bennünket megérteni?
Vitya?

Pamlerva írta...

M...

Ha oszlik a köd
s gyógyít a nyír
jöhet az ébredés
mert egy Fa lesz az ír,
vagy arcomon a pír...

Pamlerva írta...

Csöndpillangó...
Ebben az ölelésben viraszt az örök éberség s én ezt a csendben magamhoz ragadom...
Köszönöm.

erdővidék írta...

Merész vállalkozás, megérteni bárkit. Tisztelet mindenkinek a próbálkozásért.
Emlékeimben él egy elbeszélés, egy kisfiúról, aki fákat gyüjtött. Az osztálytársai nem értették meg, hogy lehet fákat gyüjteni. Nem is próbálkoztak, tovább...csak az osztály legjobb tanulója, aki megérzete a kis jövevényben a vetélytársat, s szünetekben félrevonult az iskolaudvar öreg diófája alá, mert ott úgy érezte magát, a fa alatt, mintha otthon Kurtaszegen lenne.
Azt gondolom, mindekinek van egy fája valahol. Csak meg kell találni. S az a fa akkor is a velünk van, ha mi nem vagyunk ott.

Pamlerva írta...

Köszönöm Viktor...