2008. március 4., kedd

Szótlanság


Vannak dolgok, amelyekről nem beszélünk soha… Dermedten maradnak a szavak körülöttünk falakat húzva… dermedten, mint az alvó szántóföldek a puha hótakaró alatt, amelyekre csak a pihenés percei hullatnak havat.
Így szőnek gondolatokat körénk a rejtett lázadások, féltve a sejtés kibontott szárnyait. Egy világ ellibben, és kergetett vadként illan a fény felett tátongó kékség fölé, ahol a napsugarak csobbannak fellegek árnyékában…


Nincsenek megjegyzések: