Álom

Kedvesem!

Nem emlékszem már álmom tartalmára, csak azt érzem, hogy magammal hoztam azt a puhaságot, amelyet a zöld moha érintése adott ujjaimnak. Fogalmam se volt, hogy létezik ez az érzés… soha nem fogom ezentúl siettetni a nappalt. Ezzel tartozom az éjszakának.

Ezt most csak azért írtam le neked, hogy megértsed:bárhogy is tépáz a forgószél,a túlélésben mindig mellettem maradnak az álmaim. Valóságosnak teremtődött álmok ezek ,melyek kegyelmet adnak és megtartó szálakat.

Hajt a test, a lélek, az akarat és érzem azt az elképesztő hősiességet, amely mélyről fakad.

Szeretem az álmaimat és kívánom feldolgozott békéjét…beléjük temetkezem, hagyom, hogy Értem, de nélkülem gondolkodjanak .

Rájuk bízom magam… csak egy kérésem van… ne hagyjanak magamra…és Téged se...

Az alvásban legszebb az álom...

/Forró Hajnalka/