2008. március 26., szerda

Levél

Kedvesem...

Láttad ,hogy milyen kint az est?Olyan ,mint egy hangra lebegő fátyol...egy illanó gyertyaláng...egy csillag villanása,egy homokszem a könnyben...egy csepp méz ,amely ajakra cseppen...egy virágszirom nevetése...fák susogása...szél simogatása...egy álom ,amikor tündér húzza copfomat...egy erdei kis ház ,ahol kezem fogják... megkövült fájdalom...ereimben folyó boldogság...??
Értem én szavad ...és azt is tudom ,hogy ,amíg nem tapasztalunk meg valamit ,addig nem is tudjuk megérteni.
Gondolatok?Belénk gyökereztek már azelőtt mielőtt megszülettek volna...csak a szavak...azok a szavak mindent megmérgeznek...
Tudtad ,hogy imádom ,amikor tudod ,hogy csenddel válaszolok?

Nincsenek megjegyzések: