A csendizű gondolat íze - gondolom olyan, mint az első igazi,( nem álmából csak felriadó sic!)réveteg, hajnali madárdal újrakóstolt íze...vagy amikor srácként ültem a balatoni éjszaka megharcolt és nyertes végén a nagy sötét és csendes vizen, egy stégen - horgászva, és hallottam, mit hogy hallottam(!), tudtam, hogy valahol egyszer csak megindul a zaj, halkan, messziről, majd társakat találva, mint a nagyzenekar hangszerei összeállnak, és a végkifejlet az lesz, a hajnal és a reggel, a győztes fény a csend felett, amikor már nincs íz, mert a harsona elnyomja azt... hát így gondolom ezt fentről és lentről nézve.
2 megjegyzés:
A csendizű gondolat íze - gondolom olyan, mint az első igazi,( nem álmából csak felriadó sic!)réveteg, hajnali madárdal újrakóstolt íze...vagy amikor srácként ültem a balatoni éjszaka megharcolt és nyertes végén a nagy sötét és csendes vizen, egy stégen - horgászva, és hallottam, mit hogy hallottam(!), tudtam, hogy valahol egyszer csak megindul a zaj, halkan, messziről, majd társakat találva, mint a nagyzenekar hangszerei összeállnak, és a végkifejlet az lesz, a hajnal és a reggel, a győztes fény a csend felett, amikor már nincs íz, mert a harsona elnyomja azt... hát így gondolom ezt fentről és lentről nézve.
Köszönöm szavaidat...sokféleképpen éljük meg a csendet ,a hajnalt.Egy dolgot biztosra tudok :mindig győztes a gondolat...a csendízű,reggeli gondolat.
Megjegyzés küldése