Alszik a csend
Kint alszik a csend
fölébreszteném,
s játékot adnék kezébe.
Hagynám, hogy nevessen,
gondolatuszályban lebegjen.
/Ha fölébreszteném,
Mámorba ölteném
Vigaszcsendemet…/
A csend megannyi
titok tudója,
szívek alatti izgalmak
puha takarója...
Némán lopódzó
édes tolvaj a csend:
fehér vászonban
rejtve alszik,
hóvirággal takaródzik,
de tudom,
hogy ha hegedűmből
halkan dal fakad,
álmot lop a végtelen,
s valakit fölébreszt értem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése