2007. december 16., vasárnap

...emlékek árnyékában


Merengés

Tudta, hogy nincs megállás, nincs
pihenés, nincs menekvés az emlékek
árnyékában. Nem merte hangosan
kiejteni, félt, hogy meghallják.
De tudta, hogy élni akar és az élet
Feledés lehet a megújulásban.



Egy fa alatt ült és a görcsös
mozdulatba révült akácokat nézte
némán, hosszan. Komor volt a pillantása,
megtört lélegzetét elnyomta a fa árnyéka.
Felnézett, sajnálta, hogy lent van,
és nem tud menekülni.



Ott volt mellette a boldogság, de behunyta
a szemét, mert tudta, hogy várják és szeretik.
Szólította a zajtalan felfordulás, a
megfordított világ, a Te meg Én,
a megrövidített percek suhanása.
Észre sem vette, hogy szólították.




2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Érdekes ez a Phaedra-világ!Ha megengeded elvinném magammal a bloglinket.Megy a privi!

Pamlerva írta...

Örvendek ,hogy tetszik az oldal.Köszönöm figyelmedet.Ok!