Kósza gondolat
Lélek kottán e kósza dallam,
halk zsongást fakaszt síri homályban,
szomjat oltó olvadt krizmát szűrök,
s könnybe fúló dacot nevetek.
halk zsongást fakaszt síri homályban,
szomjat oltó olvadt krizmát szűrök,
s könnybe fúló dacot nevetek.
-Íme lényem ez, amely végtelen
üdvnapokat gyűjt ma kéretlen,
szófáklyák lángjából síri földön
gondolatot dívik észrevétlen.
üdvnapokat gyűjt ma kéretlen,
szófáklyák lángjából síri földön
gondolatot dívik észrevétlen.
Nem élhetek fagyban, árnyékban,
elvesznék avatatlan homályban,
míg párkák fonják a fonalat,
felölel a szó és a gondolat.
elvesznék avatatlan homályban,
míg párkák fonják a fonalat,
felölel a szó és a gondolat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése