Versem

Egyszerű vers

Amikor testetlen gondolataid
könnyed imbolygással öleltek,
hangod mellé hajtottam fejem.
 Jó volt…

Csendemmel összesimult hangfodraid,

ezüst hárfát játszottak az éjben,
opálosra sebzett fényfolt
világított…

Nevettél talán dúdoltam.

Gondolatok öleltek méltóságteljesen,
és én elmélyültem szemed fény jelzett
tengert szédítő sivatagában,
észrevétlen…

Amíg rejtett lélekfoltodat kutattam,
kegyetlen megcibálásai lettek a sorsnak
összejátszott hol nem volt szavaim
szín játszva...

Magammal vittem hangodat álmomba...