2011. január 16., vasárnap

...lelkem lesz a véső


Januárban 

Nem ölelek árnyakat,
s nem vívok széllel harcot,
márványban rejtem hitemet,
hol lelkem  lesz a véső,
mely formálja és
befejezi művemet.
Ha majd szavaim
leoldják helyéről  az éjt,
nesztelen szökevény
lesz az emlék:
Kezdet és Vég.




dátum:

6 megjegyzés:

  1. Éva2011. január 27. 13:57

    Szia! Légy szíves kukkants be hozzám! Köszönöm!:-)

    VálaszTörlés
  2. Névtelen2011. január 27. 21:05

    Márványszilánkok
    szívet sértenek fájón
    álomvilágban

    M

    VálaszTörlés
  3. Pamlerva2011. január 29. 11:23

    Drága Éva,
    Végtelenül hálás vagyok gondolatodért,megtisztelő ajándékodért.

    VálaszTörlés
  4. Pamlerva2011. január 29. 11:30

    Azok a szilánkok sebeznek, fájnak,de amíg e földön élünk, meg kell tapasztaljuk ezt az érzést.
    Tehetünk arról,ha néha a külső dolgok hozzaférnek a lélekhez?
    Drága M,
    Köszönöm értő haikudat.

    VálaszTörlés
  5. Kristály2011. január 30. 22:20

    ...Távol már a kezdet,
    De távol még a vég...

    VálaszTörlés
  6. Pamlerva2011. január 31. 22:21

    Kedves Kristály,
    Sokszor rám talál ez a gondolat.Elidőzök fölötte, majd hagyom érni.Amolyan aggódó érzés,útra bocsátás előtt...
    Köszönöm,hogy itt vagy...

    VálaszTörlés