Vasárnap

Szomjas Idő

Lelkem bugyrából fakadó

zabolátlan sóhajok,

letűnt perceimet harapják,

csak azt hagyják a mának,

vagy másnak,

mi az egymásnélküliségben hamis.

Szomjas Idő-

ellopja tőlem a holnapot,

cserepes ajakkal

felaprózza magát,

oázisát keresi.

2010.07.25.