2010. január 10., vasárnap

Itt maradt ...




Téli karok

Irgalmas téli karok
töredezett ága
tétován rakja ránk
életünk feslett súlyát,
megfagyasztva létre csalja,
összegyűri önmagát.
Amott a másik világ
e létnél könnyebb,
kőburkát megrepesztve
önmagában támaszt
lepelnyi árnyékot,majd
 dolgát megoldatlan -

kivirágzik tavasztalan…



5 megjegyzés:

  1. Phu, Hajni, ez a vers nagyon tetszik!! Most latom csak milyen regen jartam Nalad is :o. Tetszenek a "kepeid" megmozgatjak a kepzeletem!

    Üdvözöllek,
    Kristina

    VálaszTörlés
  2. Kedves Hajni, kerlek gyere at hozzam egy picit, var Rad ott valami :o)
    Köszi :o)
    Kristina

    VálaszTörlés
  3. Krisztina:)
    Picit borongós ez a vers, de végül minden jég felolvad...így vagy úgy:)

    Elhozom a díjamat:)megtisztelsz.

    VálaszTörlés
  4. De hiszen arrafelé még szánkázni is lehet:)))

    M

    VálaszTörlés
  5. Szervusz Hajni, epp a borongossaga (is) tetszik ennek a költemenyednek!!
    Kristina

    VálaszTörlés